14/A tétel; Forradalom és szabadságharc

XIV. tétel: Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)
A, Melyek az 1848-as magyar forradalom előzményei, eseményei, legfőbb vívmányai?

A forradalom előzményei:
- az udvar a megfélemlítés eszközeit megvesztegetéssel, az ellenzék megosztására mérsékelt reformok meghirdetésével kapcsolta össze.

   A gazdaság fellendítése:
      - a mezőgazdasági árutermelés növekedése,
      - az ipari beruházások növekedése,
      - az infrastruktúra fejlesztése,
      - egységes piac szerveződése Pest központtal,
      - gyors városiasodás.

   A nemzeti kultúra virágkora:
     - második törvény,1844: a magyar nyelv államnyelvvé vált.
     - Művészeti- és tudományos fellendülés
    - A paraszti kultúra felfedezése

   Politikai élet:
     - újabb kísérlet az ellenzék megosztására: az udvar bevezette az adminisztrátori rendszert (1845)
     - A megyék élére kormánybiztosokat (adminisztrátor) nevezett ki.→ az ország kormánypártivá tétele.

- Az ellenzék megosztottsága:
- liberálisok: szabadelvűek; Kossuth programjának támogatói

- centralisták: céljuk a központosított polgári állam, a nemesi vármegye fölszámolása, parlamentnek felelős kormány.
Vezetőik: Eötvös József, Trefort Ágoston, Szalay László.

- radikális demokraták: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Táncsics Mihály: gyökeres változásokat követeltek

   A politikai erők polarizációja:
        - az udvar létrehozta a Konzervatív Pártot (1846), amely az udvar reformjait támogatta az arisztokrácia
           szerepének megtartásával (DessewffyEmil, Dessewff Aurél)
        - Megalakult a liberális Ellenzéki Párt,
      programja az Ellenzéki Nyilatkozat, amelynek pontjai:
                - felelős magyar kormány,
                - Népképviselet,
                - Közteherviselés
                - Az úrbéri viszonyok eltörlése

   Az 1847-1848. évi országgyűlés:
          - az utolsó rendi országgyűlés.
          - Az ellenzék vezérszónokai: Kossuth Lajos, Batthyány Lajos.
          - Javaslat maradt a kötelező örökváltság, a közteherviselés, az ősiség eltörlése.

   A márciusi forradalom eseményei, vívmányai:
         - Az 1848-as forradalmak kedvező lehetőséget teremtettek a magyar polgári átalakuláshoz:
           A Habsburgok helyzete egyszerre lendült meg Európában és saját országaiban.

   1848. március 3-án Kossuth javaslatára az országgyűlés alsó háza új felirati javaslatot fogadott el:
       - jobbágyfelszabadítás,
       - közteherviselés,
       - független nemzeti kormány,
       - alkotmány a birodalom népeinek

   Március 13-án kitört a bécsi forradalom→ a felsőház elfogadta a javaslatot, melyet Kossuth vezetésével küldött
   Bécsbe szentesítésre.
   Március 15-én Pesten kirobban a Pilvax-kör által szervezett forradalom.
   Vezetői: a “márciusi ifjak”; Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi János, Vasvári Pál.

   A márciusi ifjak követelései: A 12 pont:
         1, sajtószabadság, cenzúra eltörlése,
         2, felelős minisztérium Buda-Pesten,
       3, évenkénti országgyűlés Pesten,
       4, törvény előtti egyenlőség,
       5, nemzeti őrsereg,
       6, közteherviselés,
       7, úrbéri viszonyok megszüntetése,
       8, esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján,
       9, Nemzeti Bank,
      10, A katonaság eskütétele az alkotmányra. A magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el.
      11, A politikai státuszfoglyok szabadon engedése,
      12, Unió.

   Események:
         Ü Pilvax Kávéház: a 12 pont megfogalmazása, Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt,
  Ü Landerer nyomdája: kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt,
  Ü Nemzeti Múzeum: Petőfi beszédet mond, újból elszavalja a Nemzeti dalt, fölolvassa a 12 pontot,
  Ü Helytartótanács: a 12 pont elfogadtatása,
  Ü Táncsics Mihály kiszabadítása
         Ü A Bánk bán bemutatása

- A pesti események következtében V. Ferdinánd szentesítette a magyar országgyűlés felirati javaslatát,
     Batthyány Lajost miniszterelnökké nevezte ki.

   - Április 11-én megalakult az országgyűlésnek felelős Magyar Kormány.
          - Batthyány Lajos: miniszterelnök,
          - Szemere Bertalan: belügyminiszter,
          - Kossuth Lajos: pénzügyminiszter,
          - Deák Ferenc: igazságügyi miniszter
          - Széchenyi István: közmunkaügyi miniszter
          - Eötvös József. Vallás- és oktatási miniszter
          - Klauzál Gábor: földművelés- és iparügyi miniszter,
          - Mészáros Lázár: hadügyminiszter,
          - Esterházy Pál: a király személye körüli miniszter

A kormány programja: rend és béke; a forradalom eredményeinek megszilárdítása

   A forradalom törvényesítése: az áprilisi törvények:
      - az ország jogi helyzetének tisztázása; az állam egységének helyreállítása: Erdély és Partium egyesül Magyarországgal.
      - cél: Ausztriával való perszonál - unión alapuló alkotmányos királyság
              (perszonál - unió: két országot egy közös uralkodó irányít.)

      - Új politikai struktúra kialakítása:
           - a törvényhozó hatalom, népképviseleti országgyűlés feloszlatása.
           - cenzusos választójog: vagyoni, műveltségi szint alapján.
           - Az országgyűlésnek felelős kormány.

   A társadalom-átalakítási program megvalósítása:
           - jobbágyfelszabadítás,
           - Úrbéri terhek eltörlése,
           - az úrbéres földeken élő parasztok jobbágytelkeik szabad tulajdonosai lettek.
          - az ősiség eltörlése,
           - a közadózás bevezetése
           - a polgári szabadságjogok kiterjesztése minden lakosra,
           - a vallás-felekezetek törvény előtti egyenlőségének biztosítása (az unitárius vallás bekerült a bevett vallások közé)

   Az új kormánynak súlyos problémákkal kellett szembenéznie:
           - az úrbéri viszonyok felszámolása sikertelen, rendezetlen maradt a nemzetiségi kérdés,
           - nem rendeződött Magyarország. és Ausztria helyzete

1848. júniusban: A népképviseleti választások megrendezése, amelyek a polgári átalakulás híveinek sikerét hozták.
Az új országgyűlés legfontosabb feladata: a honvédelem megszervezése, anyagi fedezetének megteremtése.

Okai:
1, nem történt meg a magyar és az idegen katonaság cseréje,
2, az önálló magyar haderő felállítása jogi- és anyagi nehézségekbe ütközött.

Intézkedések:
    - július         11: Kossuth javaslatára az országgyűlés 200 ezer újoncot, 42 millió forint hitelt szervezett meg.
    - szőlődézsma eltörlése,
    - augusztus   5: első magyar bankjegyek, papírpénzek, Kossuth-bankók nyomtatása
    - augusztus 13: a nemzetőrség felállítása,

A bécsi udvar politikája megváltozott, a magyar kormány ellen fordult. Batthyány békéltető politikája értelmetlenné vált.
A magyar forradalom harcra kényszerült a dinasztiával szövetkezett nemzetiségekkel. Kossuth kezébe került az irányítás.